Slawomir Mrożek: Mulatság

(komédia 1 részben, 100 perc)

Játsszák:

B legény: Szikszai Rémusz m.v.

S legény: Mucsi Zoltán

N legény: Scherer Péter m.v.

díszlet: Sárkány Sándor

jelmez: Kárpáti Enikő

munkatárs: Cseh Tamás

rendező: Bérczes László

Három legény elindul a bálba. Úgy hallották, mulatság lesz. Kiöltöznek: öltöny, új cipő, lenyalt haj, virág. A bálterem zárva. Betörik, mert bentről hangokat hallanak. A terem üres. Most akkor lesz mulatság vagy nem lesz? És ha lesz, kitől lesz? Másoktól? Maguktól? Mit kell tenni, hogy mulatság legyen? Hogy muzsika legyen. Hogy igazi legyen. Ez a kérdés. Egy életen át.

"A rendező, Bérczes László - akárcsak eddigi, jobbára úgyszintén kamarajellegű munkáiban - hajszálpontos szövegelemzőnek és a színészekkel tökéletesen összehangolt játékmesternek bizonyul... Irdatlan sok és véresen komoly aprómunkát gyaníthatunk a késztermék mögött. Pár másodperces monodrámák, duettek, tercettek bomlanak ki összetett színházi nyelven, s csomózzák hozzá magukat a következő röpke képhez."

(Tarján Tamás - Kritika)

"A hihetetlenül nehéz egyensúlyozás vaskos realitás, poénkodásra csábító humorizálás és a poétizált, filozofikus metanyelv-használat között sikerül. Röhögni kell és sírni: ahogy abban a színházban kellett, amiről már majdnem elfeledkezünk."

(Budai Katalin - Criticai Lapok)

Kritika1>

Kritika2>

Kritika3>

A LEGJOBB EGYÜTTES SZÍNÉSZI MUNKA

(KALISZI NEMZETKÖZI FESZTIVÁL, 2005)

"ARLECCHINO DÍJ" A LEGJOBB FÉRFI ALAKÍTÁSÉRT

- MUCSI ZOLTÁN

(VIDOR FESZTIVÁL, NYÍREGYHÁZA, 2005)

Turnék: Győr, Szombathely, Nagykanizsa, Szajol, Debrecen, Csurgó, Kolozsvár, Prága, Kalisz, Szentes, Jászberény, Eger, Pestszentlőrinc, Pula, Dankó utca (hajléktalanszálló), Kongresszusi terem, Szeged, Dunaújváros, Brest, Révkomárom, Királyhelmec, Pápa, Nagykároly, Pozsony, Pécs, Nagyharsány, Beregszász, Rákosliget, Kesztyűgyár-Budapest

A győri börtönben vendégszerepelt a Mulatság

Szeptember 12-én vendégszerepelt megint az egyik legsikeresebb előadásunk, Mrozek: Mulatság c. darabja (rendező: Bérczes László, szereplők: Mucsi Zoltán, Scherer Péter és Szikszai Rémusz). Nemcsak az hírértékű, hogy ez volt a 238. előadás- több, mint 10 éve játsszuk - hanem, hogy sokszor különös helyszíneken is bemutathatjuk (pl. Dankó u-i hajléktalanszálló). A mostani helyszín a győri börtön volt, hivatalos nevén a Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet. Az előadást csaknem 80 fő nézhette, részben szabadságvesztéssel elítéltek, részben előzetes letartóztatásban lévők, őrök és a börtön egyéb munkatársai – akiket előre választottak ki a jelentkezők közül. Matematika–technika szakos tanárként kezdte pályafutását a győri börtönparancsnok, Mihály Attila ezredes, aki több, mint egy éve vezeti az intézményt és tapasztalata szerint az elítéltek szívesen vesznek részt olyan programokon, amelyek elvonják figyelmüket a fogvatartottságtól. A győri börtön azért szervez különböző kulturális programokat, mert változatosságot nyújtanak és kizökkentik az ott élőket. A programok segíthetik későbbi visszailleszkedésüket is szabadulásuk után. Többször szerveztek eddig ezért kiállításokat, de színházi előadást először láthattak a börtönben.

A börtön falain belül a mondatok pluszjelentést kaptak, pl. ahogy a darab kezdődik: "Mi van? Zárva!" Vagy az az alapgondolat, hogy "Mi sem vagyunk rosszabb fajták!" itt különösen fájó érzéseket és kérdéseket vethetett fel a nézőkben: vajon jár-e mindenkinek a mulatság? Az elgondolkodás lehetősége mellett feledhetetlen szórakozást nyújtott az előadás. "Reméljük hozott szabadságot, ha rövid időre is" – mondta Mucsi Zoltán az előadás után.

bemutató: 1999. február 20.

2009. február 20-án jubileumot ünnepeltünk, hiszen 10 éve, 230. alkalommal játszottunk Mulatságot.

Ezért úgy gondoltuk megállunk egy pillanatra és visszatekintünk, bepillantunk a kulisszák mögé, eltűnődünk azon ennyi év alatt mit fogyasztott el az előadás. Mivel ezek elképesztő számok, úgy gondoltuk szívesen megosztjuk Önökkel ill. a közönséggel. Lássuk:

A 230 előadás alatt fogyott:

1840 db lufi,

2070 tekercs krepp-papír,

230 szál cigaretta,

230 db tupírfésű,

230 db nyelesfésű,

kb. 20 db tangóharmonika,

1 talicskányi kavics,

230 db sárgarépa,

460 db öngyújtó,

tükör is tört elég sok és egy királyságban nem javítanak annyi koronát mint mi. A 3 színész és a rendező nem változott, a csapat: 6 kellékes, 8 világosító, 6 mindenes (ügyelő-asszisztens-súgó), 5 hangosító, 15 díszítő és még sokan mások.

Az előadást csaknem 25.000 ember látta. (A rendező kb. 210 alkalommal látta). Mrozek a Könyvfesztivál díszvendégeként látta és szerette: „Látod, hogy mégis jó darab?!”- győzködte feleségét is ittlétükkor.

Legkisebb tér: Dankó utcai hajléktalanszálló pincéje.

Legnagyobb tér: Bresti nagyszínház (Belorusszia) 700 fős nézőterével, nagyszínpadával.

A rendező minden előadás előtt Sport szeletet vett a résztvevőknek, azaz 229 x 7 db-ot, ami azt jelenti, hogy összesen a 10 év alatt 1460 db Sport szeletet vásárolt, egyszer elfelejtette (de egyébként külföldre is mindig vitt).

És mi történt még?

legszebb pillanat: amikor az előadásvégi akasztásnál megszólalt a pulai harangszó

legviccesebb pillanat: amikor a szajoli Paál István Színházban a szekrénybe tévedt egy kecske

legfájóbb pillanat: amikor Rémusz leugrott az asztalról, és eltört a lába

Kultikus előadás a Bárka Mulatság-a, több díjat nyert és sok helyen vendégeskedett a 10 év alatt, ezek: Győr, Szombathely, Nagykanizsa, Szajol, Debrecen, Csurgó, Kolozsvár, Prága, Kalisz, Szentes, Jászberény, Eger, Pestszentlőrinc, Pula, Dankó utca (hajléktalanszálló), Kongresszusi terem, Szeged, Dunaújváros, Brest, Révkomárom, Királyhelmec, Pápa, Nagykároly, Pozsony, Pécs, Nagyharsány, Beregszász, Rákosliget, Kesztyűgyár-Budapest.

A 230. jubileumi előadást a színház nagyobb termében, a Vívóteremben tartottuk. A meglepetésvendég Cseh Tamás volt.

---